* Lindcy.

Sokan vágjátok mostanában a fejemhez, hogy elszálltam magamtól. Rendben, vannak erre utaló megjegyzéseim, de nem, ez így nem igaz teljesen. Tudom, hová tegyem magam. Tudom mi az, ami már hozzám ‘sok’.. Ezzel én úgy vagyok, hogy aki szimpatikus számomra, azzal olyan vagyok, hogy ne legyen rossz benyomása rólam, viszont aki nem szimpi, vagy csak épp akkor nem szívlelem igazán, azzal nem leszek jó fej, nem cukiskodom, sőt, talán még nagyképűnek is mutatom magam, annak ellenére, hogy nem vagyok az. Sajnálom, ha veled épp szemét vagyok, ez nem az én nagyképűségem hibája; ez a Te hibád. Elkövettél valamit, aminek következtében nem tartalak érdemesnek arra, hogy kedves legyes. Ez van, sprite.

[…]

Titeket vonzanak a külföldiek?? Vagy simán csak külföld? Engem nagyon. Vágytatok már olyanra, amiről tudtátok, hogy képtelenség, vagy éppen ti is tisztában voltatok vele, hogy nem lenne jó vége, mégis akartátok?? Nos, sajnos én elég sűrűn vagyok így. Nagy álmom, hogy külföldi pasim legyen. Hülyeség, tudom. Messze lenne, alig; vagy épp sosem találkoznánk. Hm… Az biztos, hogy egy ilyen kapcsolat sok mindenre megtanítana. Tudnék nélkülözni. Megtanulnám, hogy hisztivel nem sokra megyek; hiába verdesném magam a földhöz, attól Ő még ugyanolyan messze lenne tőlem. Új kultúrát is megismerhetnék, új helyet – ahol Ő lakik. Új szokásokat, zenéket, filmeket, divatot, és egyebeket. Nem utolsó sorban, remek kis kiképzés lenne; a nyelvet is megtanulhatnám, ha huzamosabb ideig Vele lehetnék. Nem, nincs szó arról, hogy mindezt azért írom, mert neten beleszerettem valami külföldi legénybe.  : ) Ez csak elgondolkodtatott. Egy könyv szólt erről, ami nagy kedvencem, és rengeteg dolgon gondolkoztam, ami abban szerepelt; köztük ezen is. Szerintem hatalmas ‘buli’ egy külföldi szerelem. Persze, nem minden esetben. Nem lehetnénk együtt amikor akarunk.. Eleinte talán csak évi pár találkozóról lehetne szó, és emiatt, főleg ilyen korban, rettentő kevés az esélye annak, hogy majd olyan sokáig együttleszünk, hogy a szüleink is megismerhetnék egymát, és elfogadnák azt, hogy szeretjük egymást, s így segítenének megoldani a gyakoribb találkákat. Szóval erre egy ideig még nem fog sor kerülni, hacsak nem valami szlovákba szeretek bele. De nekem szlovák nem kell. Leginkább angolra vágyom, vagy olaszra. Miért szeretnék mindenáron külföldivel járni? Hmm.. Magam sem tudom. De egyszer lesz egy ilyen barátom. Biztosan. : )

Aztán külföld.. Nagyon szívesen élnék valahol Magyarországon kívül. Engem nagyon vonz az, hogy minél tökéletesebb legyen az angol nyelvtudásom, és olaszul is szeretnék egyszer megtanulni valamilyen szinten. Tehát leginkább ezért. Másrészt, már az előző bekezdésben leírtam, új kultúra, új emberek, új minden. Új élet. Ahogy így interneten látom, meg kint élő ‘ismerősök’ mesélik, sokkal jobb társaság van ott, mint itthon. Néha úgy érzem, mintha eltévedtem volna. Hogy nem, nem magyarnak kellett volna születnem, csak valamit elrontottak odafönn.. Adódott már rá lehetőségem, hogy megismerjek neten keresztül külföldieket, és valóban.. Sokkal szívesebben társalogtam velük, mint az itthoniakkal. Voltunk már Lengyelországban is kétszer. Szeptemberben jön a harmadik kis ‘kiruccanás’. Imádtam. Ott nincs az, ami itthon. Persze vannak helyek, közösségek Magyarországon is, amikbe szívesen beletartoznék, de Lengyelben… Mindenki más. Szlovákiában még csak táborozni meg strandolni voltam, de az is eléggé más volt. Magyar létünkre sokkal barátságosabban bántak velünk, mint itt. Na jó, többnyire. Szlovákia nem vonz egyáltalán, csak úgy megemlítettem…

A napokban facebook-on rátaláltam egy számomra nagyon szimpatikus, olasz fiúra. Nem, nem ismerkedtünk össze, viszont.. Képei alapján.. Amiket olvastam róla.. Hm nem a legszebb fiú, valami miatt mégis vonzónak találom. Aztán.. Hirtelen hopp; rájöttem: énekes.. Vagy hasonló. Van youtube-on videoklip meg hasonlók. Nem hiszem, hogy túl híres lenne, inkább a hazai… Soulwave zenekarhoz hasonlítanám az Övét. Sosem hallottam még róluk, de nem rosszak. Aztán a youtube-ján találtam pár számot.. Vagyis inkább csak zongora szólókat.. Hmm.. Azóta azt hallgatom naphosszat, ahogy most is. Ilyenkor merengek el annyi mindenről.. Sok dolog eszembe jut. Gyerekes butaságok is. De hát.. Cogito ergo sum..

[..]

Hiányzik továbbá az az egy hét, amikor azt hittem, minden tökéletes lesz ezután. Azóta sem vagyok képes lemondani. Tehetetlen vagyok teljesen. Senki sem segít; senki sem tud. Csak Ő tudna. De nem teszi. Nem akarom megvádolni, de annyit gondolkodtam már rajta, hogy úgy érzem, már ő sem tudja hova mit hazudjon. Remélem, egyszer lesz rá alkalmam, hogy tisztázzak vele mindent. Hogy teljesen őszintén, mindent elmondjon. Még akkor is, ha számomra rossz hírek lesznek.

Nos, mára ennyi. További kérdéseket msn-en várok, vagy a http://formspring.me/lindcy –n.

xoxo.

Timivel, Rékával, Zsoltival és Petivel tegnap elmentünk megünnepelni Réka születésnapját. Gondolt egyet Timi; hívjuk Martint is. Nos, Timi, a meggyőzőképességed még nem az igazi, de próbálkozz. : D Mindegy, nagynehezen rábeszéltem Martint, hogy nézzen le, igazából ekkor kezdtem jól lenni.. Hát Span, már értem miröl beszéltél; vagy tisztán absinth, vagy sok lötty össze-vissza.. Mindegy, nincsen bajom, közi hogy hazahoztatok azért. : ) Még most is forog velem a világ, aludni egy percet sem tudtam.. Igazából a melegtől, vagy nem is tudom.

Tehát az a lényeg, hogy buli előtt és buli után is készült egy apro kis videoblog, de ebből most csak a buli utánit fogom bemutatni. Eléggé szétbaszódott a hajam, de az a legkevesebb. XDD

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=hcNwpLU4tjM]

xoxo.

Nos, pár mindennapi kérdésetekre a válaszom:

Nincs barátom.

Nem, nem szeretnék egyet sem. Pontosabban szeretnék, de ez nem így megy.

Igen, megismerkedhetünk, de ettől még nem leszel se a párom, se a barátom/barátnőm, se semmim. Legalábbis nem  beszélgetés után. (ezt kérem nem kiforgatni..)

Nem, nincs kedvem semmiféle pajzán dologhoz msnen, kamban, se élőben. Nem dugok ismeretlennel, de ismerőssel se, ha nem tetszik, és nem köt hozzá erősebb szál. Ne nézz kurvának köszi.

Nem, nincs kedvem találkozni. Amig nem ismerlek valamennyire, addig esélytelen. Lánnyal szivesen találkozom már az elején is. (nemleszbi.)

Nem, nincs kedvem felmenni se pestre se miskolcra sőt, a szomszéd faluba se. Ha látni akarsz majd jössz Te. Ha messze laksz, Miskolcig elmegyekérted, ha elég szimpatikus vagy.

Továbbá, ez most nem pont ide tartozik, de szeretnék megkérni mindenkit, hogy ne tartsa magát a barátomnak. Nincsenek barátaim, csupán Réka, Timi és Zsolti. Ennyi. Mindenki más MAX haver, vagy span. Van, aki se nem barát, nem span demég csak havernak sem számit; ebből perpill csupán egyetlen van, mint azt már mindenki tudja; Deni. Vannak akik a 'bejönnek' kategóriába tartoznak, vannak az exszerelmek, és a semlegesek. Ennyi. Namost ha te nem tudod eldönteni, hová is tartozol, gyere, besorollak szivesen. A lényeg, hogy NEM vagy a barátom, ha csak nem a felsorolt 3 személy egyike vagy, tehát semmi jogosultságod nincs arra, hogy a barátomként másonak téves információkat adj ki rólam, s ezzel kapcsolatokat tegyél tönkre. Bizonyosodj meg előbb azon információk valósságáról, aztán továbbitsd; bár már ITT ki is esel a barát listáról, hisz egy barát ne ad ki infokat. Ennyit szerettem volna:))

Kész. Nem kellett egy hétig várnom. Fényderült a dolgokra. Azt hiszem, itt kell mindennek pontot tenni a végére. Abszolult mindennek. Értem ez alatt a régebben említett szerelmet, megnyílást és a többit. Igazad volt Jake, mindig vigyázni kell, sosem szabad naivnak lenni, és mindenki szavát elhinni. Azt mondtad, ha nem vagyok elég óvatos, hasraeshetek. Nem hallgattam rád, és megtörtént. Ahogy rád sem, Danika. Bíztam. Csalódtam. Többé nem. Vége.

Réka, Timi, ma végre hazajöttök. Már alig várom. Szükségem van rátok. Jobban, mint valaha. : ( Siessetek. Szeretlek Titeket.

A legények tegnap hazamentek. Hiányoznak. Tudtam, hogy így lesz. : ) Hm. nemtudok mást írni.

Eléggé leégtünk mindannyian, de nagyon jó kis nap volt. Voltunk a héten Aggtelken a barlangban, tegnap Szilvásváradon, ma pedig Püspökiben rokonoknál. Hétvégénk unalmasan, itthon fog telni, aztán hétfőn felvisszük őket Miskolcra, ott eltöltünk még 2 órát, mivel elvileg Zsoltikának még dolga lesz. Szóval várom a jelentkezőket egy tali erejéig. : D

Rájöttem, hogy az emberek valóban közel sem olyanok valóságban, mint MSN-en. Zsoltika erre remek példa. Mindig tudtam, hogy nem éppen a világ legkedvesebb embere, de amit leművel, az eszméletlen. Igazából nem az, hogy csalódtam vagy bármi változott volna. Neem. Megszerettem mégjobban. Örülök, hogy itt van, nincs semmi gond, csak azért msnen volt ő néha aranyos is. Namost ez itt nem így működik sajnos. Sosem kedves.. Megszokható végülis. Nem szólok hozzá, aztán máris nincs mibe belekötnie. : P

[...]

Szóbajött ma Máté is. Rájöttem, hogy már nagyon hiányzik. Egy éve nem láttam. Igazán jó lenne már. :/

Hm aztán.. Tegnap nem volt épp túl jónak nevezhető napom. Elöször is újra történt valami, ami a már-már visszatérő bizalmam újra rombadöntötte, és nem tudom, képes leszek-e ismét felépíteni. Talán még egyszer utoljára, ha látom majd értelmét. Az a gond, túlságosan ragaszkodom már, és így elengedni is nehézkes. Nem szeretném, de ha muszáj lesz, meg fogom tenni. Nem tudom, hogyan, de meg kell oldanom. Minden esetre várok még egy hetet. Aztán eldöntöm, hogyan tovább.. Aztán anyával is rendesen sikerült összevesznem, amit úgy oldottam meg, hogy iderendeltem Spant, kihisztiztem magam, elmentünk hozzájuk, lehűtöttem magam a medencéjükben, ruhástól mindenestől vetettem bele magam, aztán hazajöttem. Később újra ki kellett mennem, kisírtam magam, aztán picit megkönnyebbültem. Csak Ő tud rajtam segíteni. Mindig, minden esetben. Köszönöm, hogy vagy nekem! (L)

De nem csak ez bánt. Az örökké visszatérő, mélyen lakozó 'fájdalom' is egyre erősebbé válik, ahogy csak gyűlik és gyűlik, hiába adom ki magamból, nem annak akiről szól.. Így nem segít.

Anyu szerzett nekem munkát a nyár további részére, hétfőn mennem kell próbamunkára, aztán majd kiderül, mi lesz. Remélem összejön, nem ártana, ha akadna valami, ami elvonja a figyelmem egy kis időre a gondokról.

Nos többet nem tudok írni. Egyenlőre ennyi.

xoxo.

Soha többé nem hiszem egyetlen fiú szavát sem.

Soha többé nem engedek közel magamhoz senkit.

Soha többé nem vetem le az álarcom.

Soha többé nem nyílok meg senki előtt sem.

Soha többé nem ismerhet meg senki.

Soha többé nem leszek szerelmes.

Soha.

Tévedtem, mikor azt hittem, helyrejön minden. Tévedtem, amikor elhittem, lehet igaz, amit mond. Elhittem, hogy így lesz. Elhittem, hogy végre megtaláltam. Elhittem, hogy az enyém lehet. Nem lett.. Soha nem is lesz, nem is volt. Keressem tovább? Minek? Nincs belőle másik. Ő csak egy. Az egyetlen ilyen. És nekem ő volt tökéletes. Elhittem, hogy én is neki. Elhittem, hogy ő más, hogy tisztességes. Nem. Arra sem képes, hogy megmagyarázza. Hogy a szemembemondja. Tévedtem. Álarc volt. Sajnálom. Akartam. Tönkretett végleg. Nem érdekel senki véleménye erről a bejegyzésről. Mindenki tartsa meg magának a negatív kritikáját.

xoxo.

Nem adtam fel mégsem, a női becsületem nem engedte. Ahogy Ő sem. Ha minden jól megy, a hónap végén együtt fogunk bulizni, amit már nagyon várok. Köszönöm a meghívást, köszönöm a szereteted.

Másik. Valaki másról viszont lemondtam. Végleg. Szerettem, fogom is szeretni, de már nem érdekel. Csalódtam benne, hazudott, átvert. Nincs harag, nincs semmi gond, egyszerűen csak vége az érzelmeknek. Legalábbis a szerelmet félretettem.

Mással szemben viszont nem. Valaki tüzet gyújtott bennem. Nem, kivételesen nem Zsolti volt a tűz okozója. :'D ŁŁ Valaki más. Egy oldalon ismertemm meg. Igen, mondhatom bátran, hogy MEGISMERTEM. Még nem eléggé, de elég közel járok hozzá. Nagyon könnyen megszerettem. Olyan, amilyennek lennie kell egy számomra tökéletes fiúnak. Kedves, figyelmes, vicces, de olykor komoly. Romantika egy csepp sem hiányzik belőle, tudja, valóban tudja, mi kell nekem. Hasonlítunk. Nincs hibája. Tényleg nincs. Egyenlőre csak az, hogy nem az enyém. : )  De az lesz. Annak kell lennie, el fogok követni mindent.

***

http://www.diamondkids.info/

Ezt a honlapot szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani. Itt mindenki kedves, mindenki segítőkész, egymásért vagyunk. Alkalmam volt jópár remek embert megismerni innen, többek között Szaszicicát, Ewyt, Beccydollt, Jake-et, Akkát, Durexet, Fernit, Danikát, Wandust, Niát és Évit. Sorolhatnám még estig. Lehet, hogy sokukkal alig beszélek, és nem nagyon ismerem őket, de egytől egyig mind nagyszerű emberek. DannyDiamond, Jake.. köszönöm, hogy létrehoztatok egy ilyen közösségi portált!

Nos, még mindig nincs vége. Olyasmi is megtörtént, amire talán sosem számítottam. Régi nagy cimborámmal sok év után újra egymásra találtunk. Nagyon jól kijövünk, velem van a bajban, s én is vele ülök, ha felgyújtaná valamelyik legény házát, ha nem beszélnek velem normálisan. :'D Nagyon megszerettem, talán merném mondani azt is, hogy a legjobb barátommá vált...

És végül. Furcsa, hogy azon emberekkel, akik csúnyán szólva csak 'beházasodtak' a családomba, sokkal inkább tartom a kapcsolatot, mint azokkal akik vérszerint is rokonnak számítanak. Zsoltika és Zoli a hétvégén meglátogatnak majd, szóval 07.10.-től 07.19.-ig semmikor, semmilyen körülmények közt nem fogok ráérni senkire és semmire. Itteni barátok kivételnek számítanak, nekik ugyanis be szeretném mutatni a fiúkat. Ha minden terv szerint halad, egy napot a Vadnai tónál töltünk majd, egyet esetleg Aggtelek barlangjaiban ( bár erre nem igazán vágyok.. láttam már rengetegszer ), egyszer lejönnek a vérszerinti rokonaik is, hogy találkozzanak, majd pedig Szilvásváradra is elnézünk. Anyuval folyamatosan godnolkodunk, mi lehetne még számukra érdekes, szórakoztató, de ami a környéken van, az van az ő környékükön is. Hm majdcsak beérik velem is. : ))))))) Várom őket. Már nagyon.

Viszont most egy jó időre ennyi.

xoxo.

Ahogy annyi mást sem. Nem tudom, hogy lesz ebből Olaszország; Edemnek nem hagyom hogy fizessen egy fillért sem. Nem tudom, hogy megyek majd Gabihoz Pestre, honnan lesz saját pénzem, ésatöbbi, ésatöbbi. Egyetlen dologra fogok nagyon rágyúrni, azt nem hagyom annyiban.

Az elmúlt 3 hétben nagyon megváltozott a lelkiállapotom. Egyre romlik. Minden napom a barátaimmal töltöm, ami elvileg jót kéne tegyen, mivel kevesebb időm marad a 'virtuális' kapcsolatokra. De nem. Nem jobb semmivel sem. Sőt.. Magányosnak érzem magam, és lelettem emozva is néhányszor. Kihat a környezetemre is a rosszkedv, és nem tudom úgy élvezni a nyarat, ahogy azt kellene. Van ennek 2 hatalmas oka, de sajnos nem tudok mit tenni egyik ellen sem. Küzdeni nem fogok, se egyikért, se másikért; azt hiszem, én már eleget tettem. Többet nem tudok. Felesleges.

Szóval, ennyit a remeknek induló nyaramról, jó sokáig tartott... Nem kicsit bánt a dolog.

xoxo.

Továbbá azt hiszem, valami most véget fog érni. Valami olyan, amit nem akartam hogy valaha is elmúljon, most sem akarom, de már nem érzem, hogy továbbra is életben tudnám tartani, vagy lenne értelme életben tartanom. Én.. Próbálom. Kitartó vagyok. Akit szeretek, azt nem hagyom cserben. Mellette állok, akár rossz napja van és rajtam tölti minden mérgét, akár jófej. Többnyire érzem, ha szeretnek, s ezzel értelme van nem feladni. Épp most közöltek valami ehhez hasonlót. Nagyszerű, aranyos, minden, kár hogy nem érzem. Nem érzem, s ezzel b*szva van az egész, mert ilyenkor adom fel. Én.. Nem tudok olyan lenni, hogy mindenkinek megfeleljek.. Nem tudok minden percben mindenkivel olyan lenni, amilyen szeretné, hogy legyek. Igen, vannak rossz napjaim nekem is, nem mondom hogy sosincs. Elég gyakran előfordul, de én azért szerintem mindig probálom ezzel magamat kínozni, és mások kedvére tenni. Többnyire sikerül, de sajnálom, van, amikor nem. Nem kérem, hogy értsenek meg. Csak annyit kérek, hogy ha már én megprobálok megérteni másokat, annyit érdemeljek már, hogy aki ezt nem viszonozza elhúz a faszba az életemből, és nem basz tönkre lelkileg. Mindenki más. Mindenki mindenben mást lát. Vannak teljesen ártalmatlannak tűnő dolgok, amikben én hatalmas bántást vagyok képes látni, mert kikövetkeztetek belőle olyasmit, amiről szó nem volt, de azzal a kis dologgal is képesek voltak éreztetni velem. Megmagyarázni már innentől nem tudom, mi bánt, mert ha megpróbálom, leoltanak, hogy szó nem volt erről. Lehet hogy konkrétan így nem, de én éreztem másban.

Vegye ezt magára az, aki akarja, én általánosságban mondtam csupán. Viszont visszakanyarodva.. Igen. Feladom, sajnálom, nem tudom tovább éltetni. A legtöbb dologhoz nem elég 1 ember akarata. Viszont ha nincs meg a többiekben, hiába probálkozik az első. Bennem  már március óta megvan az akarat, de semmire se mentem vele. Azt hittem, fogok. Nem így alakult. Bánt nagyon, de sose fussunk olyan szekér után, ami ugy sem fog nekünk megállni, hogy felvegyen. Álljunk inkább tétlenül az út szélén, egy ismerős úgyis elvisz majd, ha akar.

A formspring.me oldalamra nem tudom ki irkálja a hülyeségét, de innen is üzenném neki, hogy még mindig szarok a véleményére, éljen vele boldogan, ha a nevét sem meri vállalni. :]

xoxo.

melinda néven tett közzé az oldal, nem én választottam, ahogy a képet sem. megköszönném, ha valamenynien szavaznátok rám, az sms díja 160ft+40ft áfa. tudom, nem olcsó, de akinek igazán számítok, szerintem nem fog számítani. remélem legalábbis. a versen 2010. 08.01.ig tart, addig legalább 1, de minél több szavazatot szeretném ha szánnátok rám.  nagyon hálás lennék. köszönöm előre is.

xoxo.

Aztán Réka ballagása, minden este kint a népekkel.. Barcika.. Ma votlunk anyuval elintézni pár dolgot, ami még a héten folytatódik, aztán kezdetét veszi a nyári munka. Tervben vannak a nyári találkozgatások, többek közt Beccel, Södóval, Tüncivel, meg a többiekkel. Remélem sikerül mindél több személyes találkozót lebonyolítanom majd a munka mellett is, ha Edem segít persze megszerezni. Sokan szóltok, hogy találkozzunk, hívtok rengeteg helyre, ígérem, lesz időm mindenkire a nyáron; megoldom. : ) Csak türelem. Terveim közt szerepel egy pesti látogatás is majd valamikor, csak még sajnos nem tudom, hol tudnék akkor aludni. Aztán OSG újra, ha minden jól megy. Kecskemét.. Miskolc, Barcika, strand, sátorozások, bulik, pia, csajos esték, fiús esték. Haluzások Zsoltival. : D Szalcsipörik, ide-oda utazgatások (persze csak a közelben..) Esetleg egy egri út, Szilvásvárad, hasonlók. Szoval sok kis apró tervem van a nyárra, de szerintem a felére ígysem lesz időm, vagy bármi más miatt nem tudom majd megvalósítani. Legelőször a találkozók. Utána jöhet a többi. Most péneken barcikán strand, ez biztos. Márha az idő is engedi. Továbbá tervezek még egy UTOLSÓ piercinget, csak még nem tudom hová. Kérnék minden olvasót, hogy kommentben írja meg, hogy szerinte alulra az ajkamhoz, vagy nyelvbe csináltassam. köszönöm.

xoxo.

My perfect Deni.

https://www.youtube.com/watch?v=AQdNbYZqn6s

szerintem érdemes megnézni. Előre közölném, leszarok minden negatív véleményt, őt pedig kérem megkímélni ezektől, mivel NEM a seggfejeknek készült a videó.:) Szoval ha nem tetszik, már mehetsz is.

Nekem mindenesetre nagyon bejön, és remélem másoknak is tetszeni fog. Nos igen, azoknak, akik nem előítéletesek, bizonyára fog. Mások véleménye nem számít : D Szóval nézzétek emberek, és emlékezzetek rá. Egyszer majd nem csak a blogomból fogjátok ismerni, sokra fogja vinni, ezt már most TUDOM. Majd akkor minden lekicsinyítő hozzászólónak jusson eszébe ez a bejegyzés, s mostani negativ véleménye.

Ennyi. Imádlak Deni, további sok sikert.

http://www.dannydiamond.info/blog.php?page=new&id=156

xoxo.

Huh, elkanyarodtam. A lényeg tehát az, hogy rettentő nehezen sikerül arról az egyről letennem teljesen. Próbálom, de amíg nem találom meg azt, aki jobb nála, addig nem fog sikerülni, de próbálkozzon mindenki, én is azt teszem; megismernél minél több jót, hogy az egyik JOBB legyen.

xoxo.

Aranyos, jópofa osztálynak tűnik. Ma jól éreztem magam, valószínűleg jól fogom holnap is, osztálykiránduláson is, de hogy jövőre hogysmint, azt nem tudom. Nekem minden esetre szimpatikus kitével nélkül mindenki, még azok is akiken talán az tükröződött hogy nem nyertem el a tetszésüket. A suliban még csak 'szemezgetem' magamnak az embereket, ki-kivel-merre, de egy nap alatt nem is tudom megváltani a világot. Én megtettem eddig minden tőlem telhetőt, remélem, aki szimpatizál majd velem, szintúgy lépni fog, ahogy én tettem.

Egy a lényeg, első naphoz képest, egyáltalán nem volt rossz. Amint látni-hallani szoktam, az első napok nem mennek ilyen nagy társaságban töltve az 'újaknak'. Szóval tényleg mérhetetlenül örülök neki, hogy ilyen közvetlenek, segítőkészek és kedvesek voltak ma legtöbben. Gondolkoztam, vajon kikben látom a leendő társaságom, de itt ilyen nincs. Összekutyulódik 1-1 társaság, és így már mindkettőbe belecsöppenek olykor; úgy látom, nem lesz itt számomra kis társaság. Itt az egész osztály EGY nagy társaság. Ezaz. Ez kellett nekem. Köszönöm anyu, segdirektor, soti, és mindenki. Titeket kerestelek. : )

xoxo.

.. És még beljebb, azon viszont már semmi sem látszik. Mindenki ott gyülekezett, komolyan, az áradás nagyobb szám, mint valami koncert. Aztán persze mi is nagy látványosság voltunk.. : d

Hm, talán ennyi. Még eljöttünk hozzánk és feltettük gépre a képeket és kész.

xoxo.

A lánykákkal újra elmentünk még megtömni a pocinkat, aztán kezdetét vette a nyár első igazi csajos estéje, amelyet mi egyszer ár megelőlegeztünk valamikor télen.. : dd

Mindent összevetve, én mindenféleképpen áztam, de rohadt jó nap volt. Az egész. köszönöm mindenkinek. Még sok ilyet a nyárra. ; )

xoxo.

Egy ház elé szükséges volt homokzsákokat pakolni, mivel a kapuig víz állt. Nálunk elöntötte a pincét, szegény apu 2 nap alatt annyit pihent, hogy egyszer ledőlt 1 órára aludni, meg egyszer feljött 3 percre 'ebédelni' ami kábé 3 kanál levesből állt, ezt leszámítva a pincében volt kábé 48ból 45 órát. Mivel néha feljött pisilni... Anyu elment kedd reggel hatra dolgozni, este hatkor jött haza, lepakolt, se kaja se semmi, 10ig megállásnélkül apával együtt szivattyúzták a vizet, tízkor feljött egy fél órára enni, majd hajnal egyig ő intézte a pincét, míg apa elvileg aludt, bár én jártam lent este, de apa sosem aludt... Aztán 1kor váltás, de anyu egy szemet se aludt a szivattyú zúgása miatt, meg ugye apa miatt, hogy szegény egyedül munkálkodik odalent. Nekem a szivattyú hangja megváltás volt 2 orrbedugulás között, szóval annyira nem érdekelt volna, én a betegségem miatt tudtam összesen 3-4 órát aludni az elmúlt 1 hétben. Szóval már nagyon elegem van ebből az esőzésből. Sajnos az egész nyár erről fog szólni, nagyjából 1 hónap lesz csak, amikor jó idő lesz, ez se egyszerre persze.. :/

Nem érdekel, ez nem fog nyáron megakadályozni semmiben! ;)

xoxo.

Mindig elhiszem, hogy valaki végre boldoggá fog majd tenni, vagy, hogy a suliban helyrejönnek a gondok, itthon végre elül minden viszály; de nem. Sajnos sosincs így. Pedig szeretném. De most minden esetre várom, hogy végre nyár legyen. A múltheti Tokaj elmaradt, most lesz hétvégén. Holnap megejtek egy rövid talit Ákossal végre, his olyan rég láttam már a hülye fejét:)(L). Aztán törekszem arra, hogy a nyáron minél több, eddig csak msn-ről ismert emberrel találkozhassak élőben is, és legyen végre egy tökéletes nyaram. Lehet értem imádkozni. xd

xoxo.

Aztán most jöttünk fürcsiből. Neki adtam bikinit, én meg, ahogy napozásból bejöttem, tangába és melltartóba beültünk a kábé 1 méteres kádba. Hát nem votl semmi. Másfél órát ültünk ott csupán. Most szerintem kivasalom a haját, aztán.. Nem tudom. Majd még folyt. köv.

xoxo.

DannyDiamond, Te vagy a legnagyobb példaképem! *-*

Komolyan mondom ember, Te már aztán vagy valaki. Mindenki Rád akar hasonlítani, a nyomdokaidba lépni, legyen az fiú vagy lány. Figyeld meg 1-2 év múlva sok kis apró Deni szaladgál majd az utcán... Milyen MEGTISZTELŐ lesz ez számodra.. Vígan nézed majd a barátnőddel (aki természetesen szintél úgy fog kinézni, mint Te), hogy mennyire aranyosak a 12-14 éves forma Deni-féle kislányok, ölükben a kis Deni-zsebkutyáikkal, Timon névre hallgatva. Gondolj csak bele, mindenki olyan tökéletes lesz mint Te. Kedvesek, okosak, szépek, s ha valaki velük beszél majd, a napjukat jobbá teszik. Már úgy várom. *-*

Addig viszont érd be az én szeretetemmel, gyémántos pólómmal, és az 1-2 hű padavanoddal.

xoxo.

Ettünk, majd összepakoltunk pár apróságot, és átmentünk Rékához. Útközben összefutottunk Ákival, szóval már csak Timi hiányzott. Tévézgettünk, sütizgettünk míg megött a hiányzó láncszem is. Réka gyönyörűségesen oktojált nekünk egy kis tüzifát, vagy valami ahhoz hasonlót. Mikor már mind a négyen megvoltunk, Megpróbáltunk Ákival tüzet varázsolni, több-kevesebb sikerrel. Timiék meghozták az életmentő FÁT, amivel már könnyebb volt a helyzet. Bő fél óra után végre mindenki jóllakott, és nekiálltunk szintén Ákival előkészíteni a pipáta társaság örömére. Legalább két órán keresztül vízipiáztunk, volt idő, amikor kissé készen is voltunk, de bátran mondhatom: az év eddigi legjobb napja volt. Most értem haza kábé 20 perce, egy kicsit még msnezek, vipezek és hasonlók, aztán 11kor legkésőbb elteszem magam holnapra. Nem szándékozok legalább délig kikelni az ágyból, szóval próbálhatsz felébreszteni, nem fog érdekelni. Akár ébren leszek, akár nem, ebédig ki sem nyitom a szemem.

Most még Réka meg Timi blogját várom, kicsit játszok majd még Lilikémmel, megetetem őt is és Zeffiet is, aztán ennyi.

Köszönöm népek ezt a napot. Ilyet még a nyáron rengeteget! Lányok, ti meg gyűjtsetek pipára! ;)

xoxo.

Sokszor írtam már Rólad, Deni, de nem neveztelek meg. Annyiszor írtam már le Neked, és blogban is, mit is jelentessz nekem valójában, de most összegezném.

Annak idején, amikor bejelöltél vipen, persze nekem is, mint oly sok lánynak megtetszettél, de sosem foglalkoztam Veled. Teltek, múltak a hónapok, egyszer egy ismerősöm küldött egy képet, hogy milyen szép fiút látott neten. Elküldte, és felismertelek, hogy Te bizony ismerősöm vagy vipen. Megnéztelek újra, hosszú idő óta először. Még mindig szép voltál. Aztán eldöntöttem, hogy elolvasom egyszer rendesen az adatlapodat, mivel nem volt Rólad túl jó véleményem. Megtaláltam a blogcímed, és elkezdtem olvasgatni. Hetekig olvastam, mire rájöttem, muszáj megismernem Téged. Tudtam, legalábbis sejtettem, hogy sok lány udvarolhat Neked, próbálnak a közeledbe férkőzni, ezért nem sok esélyt láttam rá, hogy igazán megismerhesselek. De megpróbáltam, mivel nagyon régen nekem Bró azt mondta, egyszer Őt jegyezte meg egy fiú, és nagyszerű barátok lettek; hát gondoltam, veszíteni nem veszíthetek semmit, felvettelek hát MSN-re. Nem indult túl bíztatóan a beszélgetés, nem igazán foglalkoztál velem, mondhatni szartál rám. Ezen persze nem lepődtem meg, de amint azt ma már Te is tudod, makacs és akaratos ember vagyok. Fejembe vettem, hogy meg fogom magam szerettetni Veled, bármi áron. Úgy gondoltam, először tartózkodom majd, kiismerlek, hogy milyennek kell lennem ahhoz, hogy szóba állj velem; de ez 1-2 bezsélgetésből kiderült: elég önmagamat adnom. Melletted nem kell megjátszanom magam, nem kell, hogy hasonlitsak Rád, hisz Te hasonlítassz rám. :)

Így sem volt túl egyszerű, Te nem írtál rám soha, én pedig ha írtam is, nem velem voltál elfoglalva, nem nagyon tudtunk összeismerkedni. Mérges voltam. Bántott, hogy annyira sem vagyok képes, hogy két percre lekösselek. Aztán sikerült. Kezdtelek megismerni, s Te is engem. Megnyíltam, de úgy érzem, Te is. Sokat beszélgettünk, kezdtelek megkedvelni. Egyre jobban és jobban, lassan már Te voltál az életemben az egyik legfontosabb ember. Minden nap azér könyörögtem lefekvés előtt, hogy csupán egyetlen egyszer hagy öleljelek meg, hogy érezzem az illatod, a közelséged. Hogy a szemedbenézhessek, s elmondjam, szeretlek. Mára ez nem maradt ennyire egyszerű. Alig beszélünk, és akkor is csak pár percig, épp úgy, mint a kezdetek kezdetén. Bánt. Már mondtam is Neked nem egyszer, hogy változtassunk; vagy hagyjuk békén egymást örökre, vagy beszéljünk többet. Dolgozol. Tudom. Sokakkal tartod a kapcsolatot, ezért 1-1 emberre több-kevesebb időd jut. Tudom. Én csupán annyit kérnék, hogy heti 1 napot, egy hosszú estét adj nekem, amikor csak az enyém lehetsz. Deni, ki kell mondanom: az életem talán eddigi legfontosabb részévé váltál. Ha valakihez, vagy valamihez kellene hasonlítanom, talán Anyuhoz, vagy méginkább a levegőhöz tudnálak. Fogalmam sincs, mit tennék, ha egyszer végleg megszakítanád velem a kapcsolatot, vagy egyszerűen csak teljesen érdektelenné válnék számodra. Hogy Te minek tekintessz engem, barátnak, havernak, vagy bármi másnak, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy kibaszott nagy szükségem van Rád, meg merném kockáztatni azt is, hogy örökre.

Gondolkozom erősen, vajon tudnék-e még írni valamit, amit nem mondtam még el Neked 20szor, de szerintem már mindent tudsz, e bejegyzés nélkül is. Megérdemelted. Megkaptad. Nem kérted, de itt van. Ha én nem is, de ez az egy bejegyzés, vagy legalább töredéke remélem megmarad az emlékezetedben örökre. Emlékszel majd talán 10-20 év múlva arra, hogy volt egyszer egy lány, akinél talán soha senki nem szeretett jobban. Egy lány, aki még nagyon az élete elején jár, jóval kevesebb élettapasztalata van, mint Neked, de megértett, bármit tettél, hisz oly sokban egyeztetek. Nos, ha így nem is, máshogyan remélem az emlékezetedben tartassz majd.

Szeretlek Nagy Dániel. <3

xoxo.

A tegnapom kicsit érdekesen alakult. Sokan jöttek hozzám egyazon kéréssel/kérdéssel, ami nem kicsit lepett meg, mégha tudom is, hogy leginkább csak vicc. Rossz volt az időzítés.

Lili megrágta a hajvasalóm zsinórját, amiért nagyon mérges vagyok rá, de szerencsére még működik szegénykém.. Ezt csak úgy mellékesen. Holnap azt hiszem, elmegyünk futni Rékával, ha nem lesz akkor is ilyen csodálatos idő. Ha megint ilyen lesz, szimpla Rubint Réka. Szombaton előreláthatólag ősszegyűlünk páran egy kis délutáni vízipipázgatásra, sütésre-főzésre, társasozásra, beszélgetésre. Eddig csak Rékáról, Timiről, és Ákiról tudok. Hm jó hétvégének ígérkezik. Majd beszámolok róla.

xoxo.

Rettentő rossz azt érezni, hogy létezik valaki, aki épp olyan mint te. Látni, hogy szinte ugyanúgy tud örülni dolgoknak, ahogyan te, és épp ugyanazoknak. Olvasni az érzéseit, amik akár a tieid is lehetnének, mert sokszor tudnád ugyanazt mesélni, amit ő, más szereplőkkel és helyszínekkel. Tudni, hogy találtál végre valakit, aki megfelel neked, akit szeretsz, és tisztelsz. Akiről végre elmondhatod, hogy valóban nem azért szereted, amilyennek látod, hanem azért, amilyennek érzed. Sokszor vagyok olyanokkal, akik nem érdekelnek különösebben. Gondolok itt haverokra elsősorban. De velük vagyok, csak mert jó érzés szép emberek közelében lenni. Ám olykor rá kell jönnöd, a szépség nem tükrözi a belsőt, épp ellenkezőleg. Máskor épp az ellenkező eset; nem egy kellemes jelenség, mégis a belső szépíti. Amikor viszont olyasvalakit tudhatsz a barátodnak, aki nem csak, hogy dekoratív, de emellett nem utolsó sorban olyan belsővel áldotta meg az Ég, hogy mindened odaadnád érte; nos ezt érezni, tudni, hogy létezik, és tudni azt is, hogy nem lehet melletted: elmondhatatlanul szörnyű érzés.

Mégis érzem. Érzem, és kezd egyre inkább elviselhetetlenné válni. I hate this fuckin distance! :@ Anyway. Próbálkoztam valamilyen szinten lemondani róla, hogy könnyebb legyen. Nem ment. Fogalmam sincs, mi lenne velem, ha még szerelmes is lennék.

Szeretlek.

Féltelek.

(L)

xoxo.

Kezd helyrejönni minden, de ettől félek is. Akárhányszor úgy érzem, az életem végre jó irányba halad a boldogság felé, hirtelen minden tönkremegy, egy kicsit mindig jobban tönkretesz. A suli is egészen elviselhető így 29 nappal a vége előtt, csak már unom. Barátok oké, család is oké. Egész jó minden.

Remélem így is fog maradni. Most viszont megyek, sütök pizzát. Majd még talán írok, de nem ígérem.

xoxo.

Emberek jönnek, s mennek az életemben. Nem kérem őket se erre, se arra. A szivembe lopják magukat percek alatt, majd ugyan ilyen gyorsan megpróbálnak kilépni onnan. De az már nem ilyen egyszerű. Az már fáj. Feledésben nem vagyok olyan jó, mint akkor, amikor meg kell valakit kedvelni. Ezen a héten két 'új' ember lépett be az életembe. Az egyik nem is olyan új, az előző bejegyzésben írtam róla pár sort. Ma mindketten kiléptek. Mindketten ugyanazért a bejegyzésért; egyikük legalábbis biztosan. A másikat még nem tudom, csak sejtem. Kár, hogy ők nem tudják, hogy éppen az egyikükről volt benne szó. Persze nem volt olyan.. hát nem is tudom hogyan fogalmazhatnék.. Nem ásta magát olyan mélyre bennem, a csalódások miatt. Próbáltam újra bízni benne. Elhittem, hogy talán egyszer még jóban lehetünk. Nem vártam semmi többet, arról már letettem lassan egy éve. Van más is, aki ugyaígy újra feltűnt az életemben, de róla már írtam, hogy nem szeretnék beszélni. Nem írom le mit érzek iránta és mit nem. Lassan ott tartok, hogy lényegtelenné válik, mindenki mással együtt, inkább áttérek az azonos neműekre. :dddddd

Nah jó nem.. Pedig lehet, hoyg minden sokkal egyszerűbb lenne. Végülis, nem ez számít most. Az számít, hogy ezennel megkérnék mindenkit, aki felveszi/felvette velem a kapcsolatot a napokban, csak akkor tegye, ha valós szándékai vannak velem, legyen az bármi. Ha nincs, ne okozzon még több fájdalmat senki. Géfé, nevethetsz ezeken a bejegyzéseimen is, tőled már megszoktam, de most légyszi, ne hozd fel nekem, mert valahogy nem lenne energiám még ahhoz is. Köszönöm. Szóval igen. Kaptam már eleget az elmúlt hónapban minden téren, nem hiányzik még több fájdalom. Inkább ellenkezőleg. Mostmár engem építő jellegű történésekre lenne szükségem. Ha nem vagy erre képes, hagyjál. Nem létezem számodra. Ha tudsz ilyet nyújtani, gyere.

xoxo.

Elsősorba szeretnék bocsánatot kérni az egyik osztálytársamtól, mivel az igért napon nem tudtam elvinni a könyvét bizonyos okok miatt, azután pedig kiöntött a patak. Mozdulni sem tudunk. Ha ez így marad, holnap suliba se fogok tudni menni. Ebben persze reménykedek, szóval remélem fog esni az eső egész nap.

Aztán. Hű, igen régen írtam már. Igazából semmi érdekes nem történik velem, azon kívül, hogy megint kezd tönkremenni az életem. Nem tudom, mi folyik itt már megint, de család, barátok, és fiúk téren is teljes a káosz. Itthon a folytonos veszekedés megy. Haverok? Van olyan? Rékán és Timin kívül nem hinném. Persze ittvan még nekem Edem és Deni, akik szintén mellettem állnak, de ők sajnos igencsak elfoglaltak mostanság.  Fiúk.. Igazából azt sem tudom már, mit csináljak. Feltűnt valaki az életemben, akiről már oly régen lemondtam. S most újra itt van. De... Nem érzem elég stabilnak. Akik stabilok lennének, azok pedig számomra érdektelenek.

Suli. Évvégi utolsó, nagy felelések, dolgozatok sokasága. Szerdán ismét nem volt 1 órám. Most Dáviddal együtt lettünk kitiltva az óráról, az arra történő fénymásolás miatti FÉL PERC késésért. Gratulálok. Lehet jönni megint, hogy oktalanul vagyok felháborodva, de aki nem ül ott órán, szerintem fogja be a pofáját, külső szemlélőként úgysem tud helyesen állástfoglalni. Köszönöm.

Perpill mást most nem tudok megemlíteni.

Itthon hagytam a tesi felszerelésem. Szóltam neki, hogy 1-2 percet késnék az órájáról, ugyanis a 20 perces szünetben szeretnék érte hazaszaladni. Azt mondta, órárol hiányozni nem lehet. Rendben, megpróbálok visszaérni. Szólt bármit is? Nem. Otthagyott. El is mentem. Rendben 8 percet késtem, de akkor is. Megtehettem volna, hogy már be sem megyek, de bementem! Értékelte? Nem. Sőt. Nem engedett be órára. Visszahallotta, hogy azt regélte a többieknek: ' Én nem engedtem haza, mondtam neki, hogy ha késik, nem enegdem be órára. ' Csókolom, elnézést, erre nem emlékszem. Azon az egy mondaton kívül, amit feljebb említettem, semmi mást nem hallottam tőle. Megeshet, hogy süketedem. Persze, egyértelmű, hogy zavar ilyesmi egy tanárt. Tartja az óráját, és percenként beszaladgál az órájára egy gyerek. Rendben. Megértem, tényleg abszolút. De egyetlen tanár nem csinált még problémát 10 percből. Volt, akinek az órájára egy osztálytársammal szinte alig értünk be. Ejnye bejnye, és kész. De ő.. Mindegy. Nem ez a valódi problémám vele, ez tény és való. Simán utálom, és ő is engem. Olyanért szivat, és vág be egyest, amiért másokat megsajnál, és segít.

Voltunk unokahugomat felköszönteni. Hm nem volt rossz. Csak kicsit elfáradtam. Nem azért mert mozogtam vagy hasonlók, csak anynit voltunk a friss levegőn. Komolyan mondom, engem a friss levegő jobban lefáraszt, mint bármiféle mozgás.

Majd még.

xoxo.

Azon jár az agyam, mivel tehetném jobbá az életem. Hogyan tudnék segíteni másoknak. Ehhez először is rossz helyre születtem, ez biztos. Aztán azt hiszem, a nyaramat munkával fogom tölteni. Persze mindenre próbálok majd időt szakítani, barátokra, barátnőkre, a családomra, és mindazokra, akiket sajnos még csak msn-ről ismerhetek, de jóban vagyunk. Továbbá célom az, hogy a későbbiekben (években gondolkodva..) elköltözöm majd. Ezen gondolkodtam már régebben is, és ha egyetemista leszek, erre biztosan sor is kell, hogy kerüljön majd, de eddig csupán annyi volt meg bennem, hogy egyetem=kollégium. Most valami egész más jár a fejemben. Albérlet. Persze tudom, ez nem olyan egetrengető gondolkodás, és döntés, de az, hogy ezen jár a fejem, engem is meg lep. Van még kábé 3 évem. Azon is gondolkodtam, hogy talán gimnázium után nem megyek azonnal egyetemre. Találhatok családon belül is motivációt arra, hogy előbb 1, talán 2 évre külföldre menjek; gondolok itt Angliára vagy Olaszországra. Miért épp ez a két lehetőség merült fel bennem? Nos angolul tanulok már 7 éve, szóval talán több szerencsével járnék egy alapjában véve angol tömegben, mint egy németben, például. Olaszul pedig elég régóta szeretnék megtanulni, erre pedig Olaszország tökéletes hely lenne számomra.

Aztán a karrier. Nos igen, furcsa ez. Akartam én már szinte minden lenni, de van egy dolog, amiről sosem mondtam le, és pici korom óta bennem van, hogy igen, én EZ akarok lenni! Pontosan mi az az EZ? Pszihológia szakon szeretnék tovább menni. Szeretek másokon segíteni, és mivel milliomos nem vagyok, hogy ezt anyagi úton megtehessem, ezért úgy gondolom, ez a legmegfelelőbb 'feladat'. Persze, sokan nem nézik ezt ki belőlem, mivel gyakran nyers, és visszataszító a magatartásom, és hozzáállásom dolgokhoz. Ez szerintem nem jelenti azt, hogy rossz pszichológus lennék, csak vannak helyzetek, és emberek az életemben, akikkel nem AKAROK másmilyen lenni. Nem érzem úgy, hogy megérdemlik a kedvességem, a szeretetem, a jó hozzáállást. De mivel néhány bejegyzéssel ez előtt azt írtam, változom, ezért itt és most, ebben a cikkben megfogadom, ezen változtatni fogok. Nem azért, mert ezzel bármire is mennék a pszichológiában, de talán bebizonyíthatnám, hogy megfelelek.

Szóval, ha valakivel az elmúlt időben, vagy akár hónapokkal, évekkel ezelőtt összebalhéztam, és szeretné ezt helyretenni, itt a remek alkalom, mivel msot tettem fogadalmat.

xoxo.

Aztán egy újabb összeveszés. Hihetetlen, hogy az ember azzal veszekszik a legtöbbet, aki fontos neki. Aki nem az, azt annyira leszarja, hogy arra sem méltatja, hogy veszekedjen vele. Érdekes, nem? Szerintem az.

A mai lányozásból végülis nem sok lett, átjött csupán Réka, jútúboztunk, videoblogokat néztünk, megasztár és társai.. Ennyi nagyjából. Most pedig keresek valakit, aki elég jól ismeri Miskolcot, leginkább Diósgyőr környékét. Ha te ilyennek számítassz, jelezd kérlek. Köszönöm.

xoxo.