Elsősorba szeretnék bocsánatot kérni az egyik osztálytársamtól, mivel az igért napon nem tudtam elvinni a könyvét bizonyos okok miatt, azután pedig kiöntött a patak. Mozdulni sem tudunk. Ha ez így marad, holnap suliba se fogok tudni menni. Ebben persze reménykedek, szóval remélem fog esni az eső egész nap.
Aztán. Hű, igen régen írtam már. Igazából semmi érdekes nem történik velem, azon kívül, hogy megint kezd tönkremenni az életem. Nem tudom, mi folyik itt már megint, de család, barátok, és fiúk téren is teljes a káosz. Itthon a folytonos veszekedés megy. Haverok? Van olyan? Rékán és Timin kívül nem hinném. Persze ittvan még nekem Edem és Deni, akik szintén mellettem állnak, de ők sajnos igencsak elfoglaltak mostanság. Fiúk.. Igazából azt sem tudom már, mit csináljak. Feltűnt valaki az életemben, akiről már oly régen lemondtam. S most újra itt van. De... Nem érzem elég stabilnak. Akik stabilok lennének, azok pedig számomra érdektelenek.
Suli. Évvégi utolsó, nagy felelések, dolgozatok sokasága. Szerdán ismét nem volt 1 órám. Most Dáviddal együtt lettünk kitiltva az óráról, az arra történő fénymásolás miatti FÉL PERC késésért. Gratulálok. Lehet jönni megint, hogy oktalanul vagyok felháborodva, de aki nem ül ott órán, szerintem fogja be a pofáját, külső szemlélőként úgysem tud helyesen állástfoglalni. Köszönöm.
Perpill mást most nem tudok megemlíteni.
xoxo.