* Lindcy.

 Mostanaban az uressegen gondolkodok a legtobbet. Vannak persze egyeb gondolataim is, de nem olyan lenyegretorok. Sok aprosag, amikrol kulon kulon annyira felesleges irni. Aztan idovel a sok kis aprosag eggye forr, es megfogalmazodik bennem teljes egeszeben egy gondolat. Elkezdtem levelezni Csabi baratnojevel, ami elegge erdekes fordulat mindazok utan, ami tortent. Utaltam, hogy elhordott engem mindennek, de rajottem, nem az o hibaja volt. Ugyanugy hazudott neki is Csabi, ahogy nekem; bar elmondasai szerint mostmar minden helyrejott koztuk. Hat, feltekenysegem bar meg nem tunt el teljesen, de javul a helyzet, nagyon gyorsan es szinte el sem hiszem. Nem, sosem tortenhetett volna meg az efajta gyors 'gyogyulas' egyedul, se mas segitsegevel. Egyedul Akos az, akinek ezt mind koszonhetem, s ebbol all ossze a kerdes: Mitol valik szamunkra kulonlegesse, massa valaki? Mindenki azt allitja, a kulso nem minden. Megis oly sokan nem nezik a belsot, nem az fogja meg oket a masik nemben. Egy formas fenek, egy kigyurt felsotest. Persze, ha egy szempar, vagy egy mosoly az, ami magavalragad bennunket, az megint mas. De mindenki csak jopofizik. Jonnek a szent szoveggel, aztan kesobb eszrevesszuk: csak a kulsonk erdekli oket, vagy epp az nem tetszik nekik, es emiatt nem erdekeljuk oket. Megis.. ha valaki tenyleg inkabb a belsot helyezi elorebb, mie a donto szerep? Ha valaki belsore megfelel nekunk, miert nem vagyunk vele? Nem eppen a legszebb az illeto, lassuk be. Nem az esetunk. Itt johetne mindenki azzal, hogy megis nagyon fontos szerepet jatszik a kulso, s ahogy ezt kigondoljuk (legalabbis en..) rajovunk, hogy ez nincs igy. Voltam mar ugy, hogy valaki nem tetszett kulsore, megis beleszerettem. Pedig.. Belsore se volt tokeletes szamomra. Lattam hibakat benne, amik zavartak. Maskor egy szinten nem eppen casanova, olyan belsovel, amirol almodni sem mernek, nem tudott megfogni. Akkor? Ezzel miujsag? Orok rejtely szamomra. A masik. Hogyan alakul ki a szerelem? Azt mondjak, ahhoz, hogy szerelembe essunk, ido kell. Jol meg kell ismernunk a masikat, sok idot tolteni vele, satobbi satobbi. En ebben nem hiszek. Szerintem egyaltalan nem kell hozza sok ido, sot meg ismerettseg se. Hiszen.. Gondoljunk bele. A legjobb ellennemu baratoddal mindig egyuttvagy (ha nem laktok millio km-re egymastol..), ismered, hisz ezert O a legjobb, megsem vagy szerelmes. En, bar ezt irtam mar egy bejegyzesemben, azert a barataimnak sokszor tobbet szamit a kulso, mint amikor part valasztok. Szeretem ha szep emberek tarsasagaban vagyok, hisz nem kell hallgatnom a jajjgatasukat, hogy en sokkal szebb vagyok naluk. Ezert inkabb nalam szebbekkel baratkozom, hisz azok sosem fognak sirni, hogy csunyabbak nalam, vagy ha szerenysegbol megis, nyugodt, oszinte szivvel bolinthatok, hogy nincs igazuk. Ok szebbek, ne aggodjanak. :) Tehat visszaterve, a barataim elegge szep fiuk szoktak lenni. Szamomra legalabbis azok. Tobbnyire azt is batran kijelenthetem, hogy meg tetszenek is. De akkor miert ragadok le naluk a barat szinten? Miert nem valnak szamomra tobbe? Es forditva. Az elejen mitol fugg, hogy egy kapcsolat mive alakul majd? Akos tetszik. Jo barat. Nekem megis tobb kell. Miert? O miert nem lesz soha CSAK a legjobb baratom? Erdekes. Es megvalami. A kivetelekkel mi van? Amikor.. Tudod, hogy se belsore, se kulsore nem valo hozzad valaki, megis vonzodsz hozza. Ellentetek vonzzak egymast, ebben lehet racio. De akkor miert nem az osszes ellentet vonz? Miert csak egy-ketto? Aki pedig mind kivul, mind belul almaid netovabbja, miert nem lesz a szerelmed soha? Akadt mar ilyen is az eletemben.. Vannak ezzel kapcsolatban erdekes dolgok, amiken gyakran gondolkozom. Tisztaban vagyok azzal, ki tudna tenyleg oszinten szeretni, es ki tenne meg mindent az en boldogsagomert, megsem erdekelnek, pedig akarom, hogy erdekeljenek. Amikor pedig nem akarom, hogy valakihez melyebb erzelmek fuzzenek, azertis. Persze jelen esetben mas a helyzet. Akar akarom, akar nem, nem tud mas erdekeltte valni Mellette. Bar meg nem az enyem, s lehet sosem lesz az, en az ovenek erzem magam, s ez sokkal tobbet 'tilt' nekem, mintha o lenne az enyem.

A masik dolog, amin a hetvegen sokat gondolkoztam az volt, vajon kiben van a hiba. Tehat ha meglatod X-et, miert adsz majd eselyt arra, hogy megismerd? Miert fog erdekelni annyira, hogy tudni akard, milyen? Es ha Y is meglatja X-et, o miert nem ad majd ugyanerre eselyt? Ki a hibas? X tunik egyszer jofejnek, maskor pedig erdektelennek, vagy Te vagy az, aki kepes meglatni azt, ami benne van, es Y vak, es leszarja mi van X-ben? Sajat boron tapasztaltam ezt is. Ugy mentem at a Sagvariba, hogy ott az egesz osztallyal zokkenomentes lesz a kapcsolatom. Vannak, akik az elso perctol foglalkoznak velem, megismernek, idot forditanak ram, es akarmikor megyek hozzajuk, mindig ugyanugy bannak velem. Vannak viszont, akik ram sem neznek, latom rajtuk, hogy nem tudnak elviselni. Probaltam ezt nehanyukkal megbeszelni, de elvileg semmi bajuk velem. Masnap megis megtudtam, hogy a hatam mogott kibeszelnek, raadasul nem is azok, akiken ellenszenvet latok, hanem azok, akik teljesen semlegesen alltak hozzam. Mert ad eselyt az osztaly egyik resze, es jon ra, hogy en is ugyanugy ertekes vagyok, mint ok, es miert nem ad a masik resze? Ez valojaban csak szemlelteto pelda volt, hogy magyarazhassam a kerdesem, de valojaban semmi mas celom nem volt ezzel a kis tortenettel. Valojaban altalanossagban eredkelne, mitol fugg az ilyesmi.

Hm, meg van. Ha valakit megkedvelunk, sokat beszelunk vele, es ugy erezzuk, az eletunk reszeve valt, miert merul feledesbe megis, mas pedig miert nem? Tehat... Itt van nekem Reka. Saccper 11 eve a legjobb baratnom. Sokszor hanyagoljuk egymast rovidebb idokre, de teljesen soha. 1-2 het egymas nelkul, persze msn-en attol meg beszelunk, a kapcsolatunk megis ugyanolyan, es nem felejtem el egy pillanatra sem, nincs az, hogy mar nem akarok vele beszelni, es ugy erzem, vege. Viszont Deni. Deni az eletemnel is fontosabb volt, Rekanal is, mindenkinel. O volt az, akivel mindig szotertettem. Joo, veszekedtunk nagyon sokat, de barmi volt, vele meg tudtam beszelni, es o is velem, hisz szinte mindent hasonloan gondolunk. Megis egy kis osszezorrenes, az, hogy elhataroztam vegre, hogy megvarom, amig o keres majd fel engem, kepes volt teljesen szetrobbantani bennunket. Elfoglaltabb, mint valaha. Megis, ha regen ideje volt, mindig szant ram belole egy keveset. Ma mar nem, s ez bo egy honapja igy megy. Nem felejtettem el, persze mindig eszembejutott, de volt ido, amikor ugy ereztem, ennek ellenere sincs ra szuksegem, hisz neki sincs ram, nem erdeklem, nem vagyunk mar baratok. Miert? Miert adtam fel? Rekanal miert ment minden olyan siman, meg akkor is, ha honapokon at alig talalkoztunk, alig beszeltunk? Hm.. Ahogy sok mast, ezt sem ertem. Itt sem epp Deni lenne az, akire ki akartam terni, csupan O jutott errol az eszembe. 

Osszegezve tehat: Az emberek egymashoz valo viszonyulasa, kapcsolat kozottuk, es a magunkban lapulo sok sok erzelem, az akarat, es minden egyeb sosem lesz egyforma es ertheto. Lesznek szamunkra hasonlo emberek, mind kuslore mind belsore, irantuk taplalt erzelmeink megis teljesen kulonbozoek lesznek. Az akarat keves, a sorse a szerep. Mondjon barki barmit, hogy akarat kerdese minden, ez nincs igy. Sokmindent akartam mar nagyon, megsem sikerult, es ellenkezoleg. Tehat rengeteg kerdes van meg bennem, es alig varom, hogy megfogalmazhatova valjon valamennyi. Egyenlore viszont ennyi.

xoxo.