Próbálok megfelelni mindenkinek, eleget tenni minden kérésnek. Találkozni mindenkivel, aki szeretné, spanolni, kedveslenni, satöbbi. De néha a szerelem közbeszól. Nagyon sajnálom, ha valakinek e miatt nem tudok elegettenni a kérésének, de szerelmes vagyok, nagyon, visszavonhatatlanul, akarattal. Nem szeretnék ezen változtatni, és nem is tudnék, akkor sem, ha tudom, nincs semmi értelme, ezért pedig mindenkitől bocsánatot szeretnék kérni, akinek ehhez hasonló szándéka lenne velem. Nem lehet, nem találkozhatok olyanokkal, akikről tudom, hogy tetszem nekik, hisz nem vagyok akkora tajparaszt, hogy olyasvalakivel töltsek el hosszabb-rövidebb időt, aki hozzám sem érhet, vagy ha ellágyulna a szívem, és engednék egy csókot akár, azután kénytelen lennék ezt lezárni vagy telón, vagy MSN-en, ez pedig úgy tanultam, csúnya dolog. Ha élőben tenném sem lenne kellemes senkinek ha egy csók után kikosaraznám, tehát tényleg, mélységes sajnálatom minden olyan fiú iránt, aki akar tőlem valami ilyesmit. Szó sem lehet róla, s ezzel már nem is tettem eleget mindenkinek. Valakinek mindenképpen rossz lesz, és én ezt nem akarom. De ha muszáj, ha ilyen érzelmekről van szó, életemben először nem engedhetem, hogy a jószndék vezéreljen, s ne a szívem. Rossz érzés, nagyon. Lehet, hogy hasztalan, felesleges érzelmet táplálok olyan valaki iránt, aki nem érdemli, vagy nem tudja viszonozni, de nem tehetek ez ellen, s addig küzdök, amíg értelmét látom.. Csak ennyit akartam. :/
xoxo.