* Lindcy.

Az a nagy helyzet, hogy két tantárgyból is sikerült javítanom, egy viszont csúszott egyetlen jegyet lefelé. A többi maradt. Nem örülök, nagyon nem. De erről az évről már írtam régebben. Próbálom megszeretni magát a helyet, s az ott lévő 'társaim', mégis képtelen vagyok rá. Minél inkább akarom, annál jobban az ellenkezőjét sikerül elérnem. Nagyon vágyom már a nyárra, baráti és egyéb kapcsolatokra. Pestre, a Westendre, közös szalonnasütésekre, sátorozásokra, együttalvásra, délig alvásra, strandolásra, napozásra és a többi.

Továbbá, egy kis változás. Elindítottak egy úton, nem térhetek ki. Változom folyamatosan. Vannak dolgok, amiket régen teljesen másképp gondoltam, változtattam sokfajta nézetemen, tulajdonságomon, külsőleg is igyekeztem megtalálni a saját stílusomat, elhagyni a kissé fiús énemet, ráhajtani a 'nőies' viseletre, és viselkedésre. Hogy ez mennyire sikerült, képeken látszik csupán, melyek a belsőmről semmit sem sugároznak, azt viszont garantálni tudom, hogy ha van olyan ember, akivel legalább 2 éve nem beszéltem, s most újra ősszehozna minket a sors, meglehet, nem lepődne meg, de ha emlékszik, be kéne látnia; nem az vagyok aki voltam. Vannak ennek a változásoknak pozitívumai, de sajnos a negatív irányba történő változás sem került el. Vannak, amikben ugyanaz vagyok, aki voltam; ez, és az előbb említett negatív-változás az, ami most motivál egy újabb változásra. Nem a barátaimért, a családomért, egy szerelemért, vagy bármi másért változom, kizárólag magamért. Változom, hogy jobbnak lássam magam, változom, hogy azok, ki a régi énemet esetleg nem kedvelték, most megkedveljenek, változom, hogy akik elveszítettek, rájöjjenek ki is vagyok valójában, és mennyi minden rejlik még bennem. Mennyi olyan dolog, amit ők talán már sosem ismerhetnek meg, nem tapasztalhatják a saját bőrükön. Változom, hogy azok, akik még nem ismernek, ismerni akarjanak, hogy azok, kik eddig is szerettek, most méginkább szeressenek, hogy egy idő után ne csupán azért tápláljon valaki bármilyen érzelmeket irántam, mert számára 'ideál' vagyok. Változom, hogy lehessek valaki a már Valakikké váltak számára. Változni - ez az élet rendje. Mindenki fog, talán nem önszántából, talán alig észrevehetően, talán jóirányba; avagy a rosszba, talán évek szükségesek hozzá, vagy akár egyik percről a másikra újjászületik. Vannak, akik plasztikai sebészek által változnak, vannak, akiknek komolyabb orvosi segítség kell. Mások a megváltozást csupán színlelni fogják egy fiú/lány miatt, egy társaságért, hogy befogadják, a szüleikért, mert azt kérik, és lesznek, kik ugyanúgy fognak gondolkodni mint én. Egy biztos - változás mindig, mindenhol, mindenkinél jelen lesz [...]

Egyéb. Még mindig nem vagyok kíváncsi senki rosszindulatú megjegyzéseire, véleményeire, főleg akkor nem, ha az illetővel nem állok jó viszonyban. Merem feltételezni, hogy ezek puszta gorombaságból mondják amit mondanak, de ha valóban az is lenne a véleményük, akkorsem adok rá, mert nekem ők nem számítanak. Erről is írtam régebbenyesterday's end. címszó alatt. Ismételni tudom csak magamat; akinek a blogom szánalmasnak bizonyul, ne olvassa, nem neki írom. Írtál már naplót? valószínűleg azt is szánalmasnak tarthatod, mert ha írtál volna, tudnád milyen érzés. Nos, itt egyszerűbb, mint papírra vetni a gondolataimat tollal. Kitörölhető, újraírható, képet, zenét, videót, és más emlékfájlt csatolhatok hozzá. Magamnak írok, és azoknak, akiket érdekelnek a mindennapjaim, az érzéseim, a gondolataim. Sokszor hosszú-hosszú időn át írok, mert elmerengek azon, amit írok. Olyasmik jutnak eszembe, amik egy msn-es beszélgetés alatt nem jutnának, és tényleg, sokszor saját magamon segítek azzal, hogy hosszasan elgodnolkodok valamin, és leírom, majd később visszaolvasom akár. Próbáld ki. Ha elég értelmes vagy hozzá, hidd el, örömöd fogod benne lelni, és nem fogsz utóbbi szavaimat olvasva lenézni, vagy kinevetni. Értelmesnek tartom magam, de nagyképű vagyok, nem? Ha te blog nélkül is képes vagy bármit megoldani, akkor gratulálok, értelmesebb vagy nálam, de nem vagyok értéktelenebb csupán azért, mert nekem ilyesfajta 'segédeszköz' kell a megoldásokhoz. Nem élvezetes tökéletesnek sem lenni. Én nem vagyok, mert nekem szükségem van hosszabb időre, és egy ilyen szánalmasnak vélt blogra a problémáim megoldása érdekében, de Téged sajnállak, mert neked semmi ehhez hasonlóra nincs szükséged, és tökéletesebb vagy nálam.

Már csak annyit fűznék ehhez a cikkemhez, hogy mindenkinek figyelmébe szeretném ajánlani a következő, ingyen sms küldő portált ( regisztráláshoz jókor jóhelyen kell lenned):

http://ppk.hu

xoxo.