Papp Melinda Erika.
1993.09.22.
Putnok.
Ne net alapján akarj ítélkezni felettem. Nem olyan vagyok, mint amilyennek itt 'látsz'. Sokan belebuktak már. Kevesek jönnek csak rá, milyen is vagyok valójában. Azzal jössz, a netes ismerkedés hülyeség, itt nem lehet megismerni senkit, mégis ez alapján válogatsz embereket magad köré, személyesen esélyt se adsz rá, hogy megismerd őket. Tehát nem érdekel, az itt leírtak alapján minek fogsz gondolni; nagyképűnek, egy faszkalapnak vagy bármi más negatívum. Ez csak szöveg, tett nélkül...
Ha gondolod, felvehetsz msn-re:
lindcy_doll@hellokitty.com
Van még továbbá:
myVIP
Facebook
iWiW
DonnaLight
és más ilyen közösségi portálon is fent vagyok, de nem nagyon használom.
Az alábbi Twitter és Formspring linkek segitségével is felveheted velem a kapcsolatot, kérdezhetsz.
xoxo. A cím szó szerint értendő. Mindig úgy gondoltam, hogy egy fiú sosem tart tovább egy barátnőnél. Pedig de. Akiről ugy gondoltam, hogy a legjobb barátnőm, egy fiú miatt képes volt velem összeveszni. Innentől elgondolkodtató, hogy valóban a barátnőm volt-e valaha. Egy ez ügyben érintett személy szerint, valójában soha nem lehettünk legjobb barátnők, ha ez megtörténhetett velünk. Még hiányzik, még fáj. El fog múlni. Akarom, hogy elmúljon. Nincs szükségem ilyen emberekre.
Jött másik helyette. Nem, nem váltok le senkit senkire. Sosem állt szándékomban ilyesmi. Csupán nyitott vagyok. És ez a lány nagyon elvarázsolt már elsőre. Pontosan olyan mint én, csak szebb és jobb. De megtaláltam benne magamat. A kérdés az, meddig?! Vajon, vele meddig tart majd ez a hatalmas baráság? Ha megun, ő is elfog dobni a kisebb-nagyobb hibáim miatt?[...]
A fiúk? Furcsa. Sosem hittem, hogy akár csak egyetlen egy fiút is valaha meg fogok tudni tartani. Nem semmi járás. Barátság. Mivel ugye, én férfi társaságban érzem magam jobban, ezért nem is nagyon lányokkal barátkozom, sokkal inkább fiúkkal. És van egy pár legény, szám szerint 4, akiket imádok de eszméletlenül. Jó persze, gyönyörűszépnek találom mindannyiukat, de ez valahogy lényegtelenné válik, ha velük vagyok. Fontosak. Ha tehetném, minden percem velük tölteném. Szegények megunnának hamar, de nem foglalkozok én ilyesmivel. És, bár már sikerült egyszer összevesznem négyből kettővel, még mindig barátok vagyunk. Ez az, ami számít. Hiába szeretem a legényeket jobban, mindig úgy gondoltam, fiú és lány közt, hosszútávon ritka a jó barátság. És ez már tart egy ideje. Talán legtovább, mint eddig bárkivel. És nem tűnik úgy, hogy egyhamar vége lesz. Meg merném kockáztatni, hogy még a nyaramat is velük fogom tölteni. Rajtam nem múlik, ez biztos.
A lányka, aki a másik 'helyére" lépett... Vele remélem nem járok úgy, ahogy az előzővel. Én fiú miatt egy barátnőmmel sem vesztem még össze. Ő volt az első. Nekem sosem volt fontosabb senki a barátnőimnél. Volt egy fiú, aki tetszett, és Ő ezt tudta, mégis.. Hát mindegy. De én nem balhéztam, mert fontosabb volt egy kis plátói szerelemnél. Erre..
Nos ennyi, azt hiszem.
xoxo.
